Az Internetes társkeresés

A mai világban bizony nehéz dolga van annak, aki ismerkedni szeretne. Az emberek már nem mennek csak úgy oda egymáshoz, hiszen ez manapság nem természetes. Az utcán, tömegközlekedési eszközökön az emberek elszeparálják magukat a külvilág elől. Ezzel azt jelzik a másik felé, hogy ne zavarj, nem akarok veled szóba állni, még csak rád nézni sem akarok. Mindenkinek megvan a zárt tere, közösségei, amiből nem igazán akar, vagy nehezen tud kitörni valaki. A társas összejöveteleket felváltották a Facebook liveok, online játékok, chatfalak. A mobiltelefon szerepe is megváltozott. Korábban azért volt nálunk mobil, hogy ha gond van, tudjunk telefonálni, manapság pedig erre használják legkevésbé a telefont. (leginkább a fiatalok körében) Inkább szórakozásként, pld: filmnézés, zenehallgatás, játékok, illetve a különböző közösségi terek áttekintésére: Facebook, Viber, Instagram… stb. Ezzel pedig a fent említett szeparáció meg is történik. Felmerül a kérdés, hogy ebben a világban, milyen lehetőségek vannak így az ismerkedésre?

Maradnak a kötelező közösségi terek: iskolák, munkahelyek és persze a szórakozóhelyek, koncertek, vagy egyéb előadások. Akiknek ezek a helyek, alkalmak nem hozták meg a várt eredményt, azoknak csupán egy lehetőségük maradt: az internetes társkeresés.

Na de mit is rejt magában az internetes társkeresés?

Izgalmakat, buktatókat, adrenalint, függőséget, szórakozást, kétségbeesést, sok időt, energiát, hazugságok, csalódások tömkelegét és még hosszasan sorolhatnám.

Ahhoz azonban, hogy közelibb képet kapjunk erről az ismerkedési felületről, előbb érdemes megnéznünk, hogy milyen társkereső oldalak vannak. Milyen szempontok alapján tudunk keresni?

Vannak olyan oldalak, amik diplomához kötik a regisztrációt.

Vannak olyan oldalak, amik valamilyen vallási, erkölcsi nézetet részesítenek előnyben a regisztrálóknál.

Vannak olyan oldalak, amik a külsőségekhez igazítják az igényeket.

Vannak olyan oldalak, amik különböző korosztályoknak szólnak.

Vannak olyan oldalak, ahol a közös érdeklődés hozza össze az embereket.

Ezeken kívül persze még sok más nézet, irányultság, érdeklődés alapján is lehet keresni. Van, aki a legjobbakat keresi, van, aki mások véleménye, tapasztalata alapján választ, van aki, az anyagiakat helyezi előtérbe, van, aki a gyorsaságot, van, aki a tapintatot, van, aki a profizmust részesíti előnyben.

Ami pozitív e társkeresők esetében, az sokaknak lehet negatív is. Annak például, aki először próbál interneten ismerkedni, igen nehéz dolga van. A sokféle lehetőség miatt, nehezen dönt egyik másik oldal mellett. Ha időt szán rá, akkor az ehhez kapcsolódó fórumokon bőséges tájékoztatást, véleményt olvashat másoktól. De a nagy számok törvényében rejlik a valódi kulcs, legalább is az én tapasztalataim erre engednek következtetni. Minél látogatottabb egy ilyen oldal, annál nagyobb esély van találni egy rokonszenves és hasonló érdeklődésű társat.

Miután sikerül letenni a voksunkat valamelyik társkereső oldal/oldalak mellett, még bőven van teendőnk, mielőtt kezdődhet a randizás. Először is el kell dönteni, hogy szeretnénk-e, ha mások látnának, esetleg felismernének olyanok is, akik elől szeretnénk eltitkolni randizási szándékunkat. Sokan kellemetlennek tartják azt, ha kiderül róluk, hogy így ismerkednek. De az is lehet, hogy ebből esetlegesen komoly problémái lennének az illetőnek, ha kitudódna, hogy alakul egy másik kapcsolata is. Ha ez eldőlt, és sikerült a képet is kiválasztani, akkor kitöltjük az adatlapot. Itt szintén törhetjük a fejünket, hogy mit szeretnénk, hogy a másik lásson rólunk. A valóság vajon elég izgalmas–e ahhoz, hogy leírjuk? Esetleg szívbaj nélkül legyünk tökéletesek? Az erkölcsi dilemmánk után, máris írhatjuk, vagy üresen hagyhatjuk a rólam részt. Miután minden számunkra közzé tehető információ megszületett, jön a következő lépés: mérlegelni, hogy milyen igényeink, elvárásaink vannak a másikkal szemben? Ha ez is megszületett, akkor a profilunk készen áll arra, hogy a nagyközönség elé kerüljön, és máris indulhat a vadászat.  Kis idő elteltével (leginkább nőknél) megérkeznek az első néhány (vagy néhány 100) levelek.  Jön az újabb dilemma. Szánjak-e időt mindenkire, még azokra is, akikkel biztosan nem akarok ismerkedni?

Itt fontos megemlíteni, hogy a komolyabb társkeresőkön már van arra lehetőség, hogy egy sablon elutasító levelet kapjon mindenki, akivel nem szeretnénk a továbbiakban beszélgetést folytatni. Ha ezen is túl vagyunk, következnek azok a profilok, azok a személyek, akik szimpatikusak, valami megfogott bennük. Kezdődhet a chatelés, ismerkedés, fotócsere, első találkozás megbeszélése. Persze nem minden ismerkedés jut el ide, van, ahol idő közben valami nem stimmel, így a beszélgetés abbamarad. Ezzel folyamatosan szűkül a kör, de persze emellett érkezhetnek további levelek is, amik további ismerkedési lehetőséget jelentenek. Van, akinél ez több évig tart, van, aki sokkal hamarabb elkötelezi magát valaki mellett. Van olyan is, aki belekezd egy kapcsolatba, aztán a kapcsolat sikertelensége miatt visszatér ide. Ám vannak olyanok is, akik függők lesznek, társkereső függők. Az az izgalom, amit egy új ember megismerése ad, vagy az, hogy itt újra mutathatja a legjobb oldalát, és elrejtheti azon dolgait, amik már kevésbé pozitívak. Azonban egy hosszabb kapcsolatnál pedig előbb utóbb megmutatjuk más arcunkat is, ami sok esetben váló ok is lehet, tehát jelentheti egy kapcsolat végét.

De nézzünk egy olyan esetet, amikor egy átlagember eljut az üzenetektől a személyes találkozásig. Minden stimmel, a találkozó időpontja lefixálva, és elkövetkezik a várva várt nap. Ez történhet egy parkban, egy kávézóban, moziban, plázában… stb. Először meglátják egymást, megtörténik az első benyomás. Van, amikor 10 másodperc alatt eldől, hogy ebből bizony nem lesz folytatás. Sok esetben ilyenkor is végigülik a randit illemből. Ez a rosszabbik eset. Van, amikor azonban az első benyomás szimpatikus. Ekkor már beszélhetünk további randikról. S ha valóban számunkra értékes kincset fedeztünk fel a másikban, akkor az erőfeszítések kifizetődnek, és remélhetőleg egy boldog párkapcsolat részesei lehetünk. Persze ez is történhet száz és százféle módon, hiszen ahány ember, annyiféle történet lehetséges.

De vajon megéri-e időt, energiát és esetleg pénzt is áldozni erre a társkeresési formára? Mivel számolnunk kell azzal is, hogy nem minden esetben lesz sikeres a dolog. Ugyanis nem mindenkinek sikerül elsőre párt találnia, sőt akadnak bőven olyanok is, akiknek még sokadjára sem, vagy egyáltalán nem sikerül.

A véleményem az, hogy mindenképp érdemes próbálkozni, mivel a mai világban ez a legelterjedtebb ismerkedési forma.  Lehetőséget kell adnunk annak, hogy esetleg itt találjuk meg a párunkat.

Ha valaki hozzám fordulna hasonló kérdésben tanácsért, én biztosan támogatnám ebben őt. De minden esetben felhívnám a figyelmét az esetleges veszélyekre is, mert nemcsak kedves, őszinte emberek vannak jelen ilyen helyeken, hanem bőven akadnak rosszindulatú, beteg elméjű, csalók is. Mesélnék neki tapasztalatokat, másoktól hallott, olvasott beszámolókat, véleményeket. Ajánlanám neki azt, hogy nézzen körül, tájékozódjon, végezzen önismeretet, hogy a számára legmegfelelőbb oldalt találja meg.

Guan-Varga Enikő